Az A(H1N1)v egy új, világszerte emberi megbetegedéseket okozó influenzavírus. A járvány súlyosságát mutatja, hogy ez az első eset 1968 óta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan világjárvánnyá (pandémiává) nyilvánítson egy megbetegedés-sorozatot.

A járványt egy új típusú, négyszeres genetikai keveredést tartalmazó influenzavírus okozza. Az új vírus a közhiedelmekkel ellentétben nemcsak sertésinfluenza-géneket tartalmaz (innen származik a médiában kezdetben sokszor használt „sertésinfluenza” elnevezés), de egyaránt megtalálhatóak benne emberi és madárinfluenza gének.

Ezt az új kórokozót emberben először az Egyesült Államokban mutatták ki, 2009 áprilisában. Ezt követően Mexikóból és Kanadából jelentettek súlyos – sok esetben halállal végződő – eseteket, majd 2009 nyarán a világ szinte minden részén, így Magyarországon is, egyre gyakoribbá váltak a megbetegedések. Az európai és külön a magyar megbetegedéseket összegző és folyamatosan frissülő járványadatokat itt tekintheti meg.

Az eddigi tapasztalatok alapján az új típusú influenza járvány tünetei és terjedési módja is megegyezik a korábban ismert influenzajárványokéval. A halálozási ráták az A(H1N1)v vírus esetében 2009 szeptemberéig nem bizonyultak magasabbnak a korábbi influenzajárványok statisztikáinál (0,4%). Elővigyázatosságra int azonban, hogy a vírus a meleg nyári hónapokban is világszerte gyorsan terjedt. A neki kedvező őszi-téli hónapokban így a járvány elterjedése komolyan felgyorsulhat és Magyarországon is akár több millió embert megfertőzhet.

A legtöbb ember számára az új típusú influenza gyors és könnyű lefolyású. Sokak számára elegendő lehet a gyógyuláshoz az, ha sokat pihen, ágyban marad, sok folyadékot fogyaszt, csillapítja a lázát. Az új típusú influenzával kapcsolatos eddigi tapasztalatok alapján azonban – csakúgy, mint a szezonális influenza esetében – vannak olyan csoportok, amelyeket jobban fenyeget az új vírus és annak szövődményei.

A magyar állam térítésmentesen a következő csoportba tartozóknak ajánlja fel a vakcinát, amely a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az iskolaorvosi, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál kérhető:

1. ütem

• 12 hónaposnál idősebb, súlyos betegség kockázatának kitett, a szezonális influenza által is veszélyeztetett csoportok (az oltásokat a legsúlyosabb állapotban lévő betegeknél kell megkezdeni):
• Krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek;
• Kóros elhízás vagy neuromusculáris betegség miatt korlátozott légzési funkciójú betegek;
• Szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magas vérnyomás betegséget);
• Veleszületett vagy betegség/kezelés révén szerzett immunhiányos állapotban szenvedő betegek (beleértve a HIV-pozitív személyeket, daganatos betegségben szenvedőket is);
• Krónikus máj- és vesebetegek;
• Anyagcsere betegségben szenvedők, pl. diabetes.
• Várandós nők, valamint azok, akik a következő néhány hónapban tervezik, hogy teherbe esnek.
• Egészségügyi vagy ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, lakóotthonok dolgozói, továbbá ezen intézményekben huzamosabb ideig ápolt/gondozott 12 hónaposnál idősebb személyek.
• A lakosság biztonságát és alapvető ellátását szolgáló, illetve a kritikus infrastruktúrát működtető személyek.

2. ütem

• Egészséges gyermekek védőoltása kampányoltások révén:
• 12 és 36 hónap közötti gyermekek. A 12-36 hónap közötti gyermekeknek napközbeni ellátást nyújtó intézmények dolgozói;
• Óvodás korú, vagy óvodai nevelésben, vagy általános iskolai nevelésben-oktatásban részesülő gyermekek és a nevelési, általános iskolai intézmények dolgozói;
• A középfokú nevelési, oktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanulók és ezen intézmények dolgozói.
• A közigazgatásban rendszeres ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó köztisztviselők.

3. ütem

• A 12 hónapos, vagy annál fiatalabb csecsemőkkel egy háztartásban élők.

Az új típusú influenza elleni védekezés legbiztosabb módja a védőoltás. Az oltások a tesztelést követően, 2009. október elejétől kezdődtek meg Magyarországon. A védettség legfeljebb 8-14 nap alatt alakul ki.

A magyar állam összesen 6 millió oltóanyagot vásárol, amelyek közül 4 milliót a kiemelt rizikócsoportoknak ingyen bocsát rendelkezésre. A veszélyeztettek recept nélkül, a háziorvostól kérhetik a térítésmentes védőoltást.

A további 2 millió oltóanyagot gyógyszertárakban lehet megvásárolni. A vakcina vényre rendelhető, a megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető védőoltások körébe tartozik. A gyógyszertárakban az oltóanyagért maximum 1930 forintért lehet hozzájutni. Az oltóorvos az oltás beadásáért maximum az oltás árát kérheti el. Az oltás beadásának áráról az orvosi váróban jól látható helyen tájékoztatót kell elhelyezni.

Annak érdekében, hogy az állampolgárok könnyebben hozzájuthassanak az oltóanyaghoz, november 20-tól országszerte rendkívüli oltópontok indultak. Az oltópontokon azokat várják, akik semmilyen rizikócsoportba nem tartoznak és költségtérítés ellenében oltathatják be magukat. Az oltás ára az oltópontokon 3000 forint (ez tartalmazza a oltóanyag és a beoltás árát).

Az oltópontok helyszíneinek listáját megtekintheti itt, vagy térkép formátumban a jobb felső sarokban található „Influenza-oltópontok” dobozra kattintva.