A vakcinához az immunválasz erősítése céljából hozzáadott anyag, amellyel elérhető, hogy a védelem biztosításához kisebb mennyiségű vakcinára (oltóanyagra) legyen szükség.

Baktériumok vagy gombák által termelt anyag, amely megállítja más baktériumok és gombák szaporodását vagy elpusztítja őket.

Bármilyen idegen anyag – rendszerint fehérje –, amely antitestek termelődésére serkenti szervezetünk immunrendszerét. (Az antigén kifejezés immunválaszt serkentő szerepére utal: ANTItest GENeráló.)

A szervezet immunrendszere által egy idegen anyag (antigén) megjelenésére válaszreakcióként termelt fehérje. Szervezetünk antitestek termelésével küzd a fertőzések ellen. Az antitest kifejezetten (speciálisan) a termelődését kiváltó antigén ellen lép fel. Feladata az antigén inaktiválása.

A vírus okozta betegségek megelőzésére vagy kezelésére használt gyógyszer, amely megakadályozza a vírus szaporodását vagy sejtről sejtre terjedését.

Tünetmentes – egy betegség tünetek nélkül zajló formája.

Két különböző influenzavírus-törzs vagy altípus génjeinek átrendeződése, amivel új vírustörzs/altípus születik.

Az a folyamat, amely során az influenzavírus mutáción megy át. A változás mértéke lehet enyhe vagy drámai, de amikor a drift végbemegy, egy új vírusváltozat válik meghatározóvá (dominánssá). A folyamat lehetővé teszi az influenzavírus számára, hogy változzon, és többször is megfertőzzön egy embert az élete során. Ez az alapja annak, hogy az influenza elleni oltást évente kell ismételni. (Lásd még: Sift)

A kémiai reakciókat felgyorsító anyag. Az élőlények minden kémiai reakcióját segíti egy-egy enzim.

Hirtelen kezdődő, a normálisnak mondható betegszámot egyértelműen meghaladó mértékben jelentkező emberi betegség egy közösségen, régión vagy országon belül. (Lásd még: Epizoonózis, Pandémia)

Hirtelen kezdődő, a normálisnak mondható esetszámot egyértelműen meghaladó mértékben jelentkező állati betegség egy állattartáson, régión vagy országon belül. (Lásd még: Epidémia, Panzoonózis)

Közös tulajdonságokkal jellemezhető és közös névvel jelölt növények és állatok csoportja. Elméletileg a különböző fajokhoz tartozó növények és állatok nem keresztezhetőek, ám ez alkalmanként nem bizonyul igaznak.

A fertőző betegség könnyen terjed egyik emberről a másikra a betegséget okozó fertőző ágenssel való érintkezés által. A fertőző részecske terjedhet a tüsszentéssel vagy köhögéssel levegőbe jutó cseppecskékkel, fertőzött evőeszközökkel, vízzel vagy élelmiszerrel.

Bármely organizmus, például patogén vírus, parazita vagy baktérium, amely képes megtámadni a szervezet szöveteit, elszaporodni és betegséget okozni.

Az az élőlény, amelyben vagy amelyen a parazita (élősködő) él.

A madárinfluenza egyik altípusa, olyan influenzatípus, amely a madarakban virulens. Először Olaszországban azonosították az 1990-es évek elején és ma világszerte előfordul.

Az influenzavírus fontos felszíni szerkezeti fehérjéje (proteinje), amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a vírus áthatolhasson a légutakon (a légutak nyálkahártyáján). Ez képessé teszi a vírust arra, hogy hozzátapadjon a légutak egy sejtjéhez, majd belehatoljon. Az influenzavírusok nevében szereplő „H” betű erre a fehérjére utal. (Lásd még: Neuraminidáz)

Hasonló elhelyezkedésű, szerkezetű, funkciójú vagy tulajdonságú.

Egy fertőző betegség kiváltására képes ágens hordozója és átadója. A tünetmentes hordozó esetében semmi nem utal rá, hogy fertőző ágens van a szervezetében.

A „madárinfluenza erősen patogén formája” kifejezés angol megfelelőjének (Highly Pathogenic form of Avian Influenza) rövidítése. A madárinfluenza vírusait az általuk okozott betegség súlyossága szerint osztályozzák, és a HPAI extrém mértékben fertőzőképes az emberek körében. A HPAI gyors terjedése és az ezzel együtt járó járványkitörések egyre nagyobb állat- és humán-egészségügyi aggodalmakat kelt. (Lásd még: LPAI)

Azon sejtek, szövetek és szervek összessége, amelyek a fertőzéseknek és betegségeknek való ellenállásban segítik a szervezetet azáltal, hogy antitesteket és/vagy módosított sejteket termelnek, amelyek meggátolják a fertőző ágens szaporodását.

A légzőrendszert megfertőző vírusok okozta súlyos betegség.

Személyek vagy csoportok elkülönítése egy betegség terjedésének megelőzése céljából. Az izolációról, mint az Egyesült Államok kórházaiban alkalmazandó elővigyázatossági intézkedésről, már 1877-ben megjelent az első publikáció, amikor egy szakkönyv azt javasolta, hogy a fertőző betegségben szenvedőket elkülönítve kezeljék. Izolációs intézkedések hozhatóak kórházakban, otthonokban és egyéb, alternatív intézményekben.

Egy tiszta (más kórokozóktól mentes) törzs, amelyet beteg szövetből, fertőzött vízből vagy a levegőből különítenek el (izolálnak).

Izolációs időszak, amelyet a betegség terjedésének féken tartása (kontrollálása) céljából alkalmaznak. A karantén az antibiotikumok megjelenése előtt az egyike volt a fertőző betegségek terjedésének feltartóztatását szolgáló kevés, rendelkezésre álló eszköznek. Szükség esetén napjainkban is alkalmazzák. A listán a következő betegségek szerepelnek: kolera, diftéria, tbc, pestis, bárányhimlő, sárgaláz, vírus okozta haemorrhagiás lázak (Marburg–,Ebola-, Kongo–,Krími-betegség). 2003 óta a SARS (súlyos akut respirációs szindróma) is a listán szerepel. 2005-ben tovább bővült a betegségek köre: új vagy újra felbukkanó influenzavírus okozta influenza, amely pandémiát okoz vagy okozhat.

Organizmusok egy csoportja (akárcsak a faj), amelynek tagjai közös őstől (megegyező, homológ) származó jellemzőket mutatnak. A H5N1-es madárvírustörzs 1-es kládjába emberi és madárizolátumok tartoznak Vietnámból, Thaiföldről, Kambodzsából, Laoszból és Malajziából. A 2-es kládba tartozó vírusokat mutattak ki Kínában, Indonéziában, Japánban és Dél-Koreában.

A „madárinfluenza kis patogenitású formája” kifejezés angol megfelelőjének (Low Pathogenic form of Avian Influenza) rövidítése. A madárinfluenza-vírus törzseinek többségét az LPAI csoportba sorolják, és jellemzően alig vagy egyáltalán nem váltanak ki klinikai tüneteket a fertőzött madaraknál. Ugyanakkor néhány LPAI besorolású vírustörzs képes HPAI vírussá mutálódni a természetben. (Lásd még: HPAI)

Erősen fertőző vírusbetegség, amely a szárnyas háziállatok körében 100%-os mortalitású (biztosan halálos). Az influenzavírus H5-ös és H7-es altípusa okozza. Minden madár fogékony a vírusra, de járvány leggyakrabban a baromfik (csirkék és pulykák) körében fordul elő. A kórokozót költőző madarak hordozzák, amelyek a betegség minden jele nélkül képesek terjeszteni a vírust. Az ember csak ritkán érintett.

A génszerkezet bármilyen eltérése a természetes állapottól. A változás lehet patogén (betegséget kiváltó), vagy jóindulatú, normál variáns. Az influenzavírus sajátos mutációi és a vírus fejlődése (evolúciója) előre nem számítható ki, és ez megnehezíti vagy akár lehetetlenné is teszi annak megjóslását, hogy egy olyan vírus, mint a H5N1-es, képes lesz-e – és ha igen, mikor – olyan tulajdonságokra szert tenni, amelyek az emberek közötti gyors terjedéshez szükségesek.

Az influenzavírus fontos felszíni szerkezeti fehérjéje (proteinje), amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az újonnan keletkezett vírus kijuthasson a légúti hámsejtből. Ez képessé teszi a vírust arra, hogy leváljon a gazdasejtről, és megfertőzhessen egy új sejtet. Az influenzavírusok nevében szereplő „N” betű erre a fehérjére utal. (Lásd még: Hemagglutinin)

Egy betegség a normálisnak mondható betegszámot egyértelműen meghaladó mértékben való világszintű fellángolása az emberek körében (Lásd még: Panzoonózis, Epidémia)

Egy állati betegség a normálisnak mondható esetszámot egyértelműen meghaladó mértékű, világszintű fellángolása (Lásd még: Pandémia, Epizoonózis)

Olyan élőlény, amely egy másik élőlényben, élőlénnyel vagy élőlényen él (élősködik).

Betegséget okozó vagy betegség okozására képes.

Az adott időszakban jelen lévő (keringő) H5N1-es madárinfluenza-vírus altípusok elleni védekezés céljából készített oltóanyag, amelyet annak reményében gyártanak, hogy legalább bizonyos fokú védelmet biztosítanak a később esetlegesen kialakuló új vírustörzsek ellen. Ez lehet az elérhető legjobb oltásos védekezés addig, amíg a speciálisan az új törzs elleni ható vakcinát ki nem fejlesztik.

Egészségügyi/orvosi folyamat vagy gyakorlat, amely egy betegség vagy állapot megelőzésére, kivédésére irányul (pl. oltással, antibiotikum vagy más gyógyszer adásával).

Az a folyamat, amely során a létező H (hemagglutinin) és N (neuraminidáz) jelentősen eltérő H-ra és N-re cserélődik ki. Az új H vagy H/N kombinációkat az immunrendszer újnak érzékeli, így a legtöbb ember esetében a korábbi antitestek nem biztosítanak védelmet ezek ellen az „új” vírusok ellen. Ez az egyik alapja annak, hogy a járványt kiváltó vírusok miért tudnak nagy hatás gyakorolni a lakosság egészségére. (Lásd még: Drift)

Emberről emberre terjedő légúti betegség. A legtöbb ember bizonyos fokig védett vele szemben, és létezik ellene védőoltás. Nevezik banális influenzának vagy téli influenzának is.

Élőlények csoportja (rendszertani szempontból) a fajon belül.

Egy kórokozó organizmus antigénjeit tartalmazó készítmény, amely a szervezetbe juttatva serkenti a specifikus antitestek vagy módosult immunsejtek termelődését. Ezzel kialakul a kórokozó elleni védekezés (immunitás). A készítményben lévő antigén lehet a teljes (elölt vagy gyengített) kórokozó, vagy annak része(i).

Nagy halálozási arányú, súlyos betegséget okozó vagy halálhoz vezető kórokozó.

Növények, állatok és baktériumok fénymikroszkóppal sem látható (szubmikroszkopikus) parazitái, amelyek sok esetben betegséget okoznak. RNS-ből vagy DNS-ből álló magjukat fehérjeburok veszi körül. A gazdasejten kívül nem képesek szaporodni, ezért a vírusokat jellemzően nem tartják élő organizmusoknak.

Egészségügyi Világszervezet , az ENSZ egyik szervezete, amelyet 1948-ban alapítottak az egészségügyi feltételek javítását szolgáló nemzetközi együttműködés előmozdítása érdekében.

Állatról emberre átterjedő/átvihető betegségek.